Aranyka

 

Aranyka

- Aranyhal - állapította meg a fiam. - Mint a mesében…
- Nem, Lacikám, ez keszeg. Vörösszárnyú keszeg - oktatgattam. - Az aranyhalnak az egész teste piros.
A fiam boldogan cipelte a nehéz vödröt, s mindenkinek elújságolta, hogy ő fogta ki a Dunából Aranykát, ezt a gyönyörű, nagy halat, amelyik mától fogva az ő varátja.
Reggel első utunk a vodorhoz vezetett. Döbbenten láttuk, hogy Aranyka az ldalára dőlve fekszik az alján, és alig piheg. Gyorsan kicseréltük a vizét.
- Gyorsan vigyük el orvoshoz! - kovetelte a gyerek.
- Nem orvos kell ennek, fiam - mondtam. - A Duna, meg a keszeg barátai hiányoznak neki. Azt hiszem, el kellene engednünk.
Kétségbeesetten simogatta, többször kicserélte a vizét, etetgette, úsztatni próbálta, mindhiába. Végül lehajtott fejjel elém állt.
- Te, apu! Meghal az Aranyka, ha nem engedjük vissza?
- Igen, azt hiszem…

Kapható:

Megrendelhető az emlékkötet!

hazatertliliomok

Születésének 75. évfodulóján válogatás jelent meg a szerző legsikeresebb írásaiból.
MEGRENDELHETŐ IDE KATTINTVA

Mottó

agoston szlogen2