A Homo Politicus a Homo Sapiens (ember) fajához tartozó, annak Minimus Deus (kisisten) alfajába sorolható élőlény. Az alfajba sorolásról évezredek óta folyik a vita a tudósok körében. Egyes, magukat függetlennek valló természettudósok szerint a Homo Politicus bizonyos mutációi kétséget kizáróan a puhatestűek rendjébe sorolhatók, mivel semmiféle jel nem mutatható ki náluk a csontozat azon elemének kifejlődésére, amit a köznyelv gerincnek nevez. A vita végleges és megnyugtató lezárására mindeddig nem kerülhetett sor, mert e nézet vallói rövid életűnek bizonyultak fenti tételük bizonyításához. A Homo Politicus ugyanis soha nem független, s ha érdekeit bárki által sértve érzi, hajlamos arra, hogy függővé tegye ellenfelét akár egy kenderkötél által is.

homopoliticus

A Minimus Deus alfajt, mint természettudományi kategóriát a Homo Politicusok találták ki, hogy ezzel is megkülönböztessék magukat a halandó és alantas fajtól, a plebstől. A plebsnek - mint tudjuk - két alfaja ismeretes:

- amely a Homo Politicust istenként tiszteli, az a Nép
- amelyik megkérdőjelezi isteni eredetét, az a Csőcselék.

Ezáltal válik lehetségessé, hogy a Nép egyik percről a másikra csőcselékké váljon.

A Homo Politicus attól válik Minimus Deusszá, hogy képes fölismerni a plebs érdekeit, amire az tudatlanságánál és alantas érzelmeinél fogva alkalmatlan. Sőt arra is képes, hogy ezeket az érzelmeket különböző pártszínekbe öltöztetve képviselje és úgy harcoljon értük a különböző lovagi tornákon, mintha a sajátjai lennének. De mivel nem a sajátjai, csak zsoldosként lép az arénába, s megfelelő tiszteletdíjat kér a szereplésérét. Ha a kialkudott zsoldot kevésnek találja, kicseréli sisakforgóját, és annak a pártnak a színeiben harcol tovább, amelyik többet kínál a szolgálataiért. Így a Homo Politicus nemcsak érzelmi és szellemi magasabbrendűségével különböztethető meg a plebs egyedeitől, hanem bőrének vastagságával is. A hámrétegben kialakult, olykor több centiméter vastagságú szarupáncél képződés elsősorban az arcon figyelhető meg.

A Homo Politicus társas lény, csoportokban, hordákban érzi jól magát. Minden alkalmat megragad arra, hogy langyos szócsatákban dagonyázva bizonyítsa rátermettségét, hangjának bársonyos voltát vagy éppen érces csengését, műveltségének határtalanságát. A lehetetlent is megkísérli, hogy bekerülhessen az Istenek Tanácsába s bebizonyíthassa, hogy minden kisisten között ő a legnagyobb, s csupán a jó édesanyja egykori félrelépése miatt nem ülhet most Zeus jobbján, holott őt illetné a trónus.

homopoliticus2

A Homo Politicusnak identitása van, gátlásai nincsenek. Nem kötik holmi ígéretek, kényszerhelyzetben elejtett szavak. A Homo Politicus bölcs. S mivel a bölcsesség általában élemedett korhoz kötődik a köztudatban, megengedheti magának, hogy ifjan is szenilis legyen. E szenilitás egyik jele az infantilis játék. Nagy előszeretettel aggatnak egymás mellére csilingelő érdemrendeket, amelyekkel  gyermeki örömtől sugárzó arccal játszadoznak.

A Homo Politicus hivatalból feddhetetlen. Bármit tesz vagy nem tesz, az csak a legjobb lehet. Még akkor is, ha ugyanezen tettért ő elítéli a plebs egyedeit, s a törvény szigorával sújt le rájuk. A törvénnyel, amelyet ő alkotott a saját képére, mint ahogy egykoron az Isten teremtette a világot. És ültet bele tilalomfákat kígyókkal az ágai között, hogy lesújthasson mindazokra, akik megkívánják az almát.

A Homo Politicus általában négy végtaggal rendelkezik. Ezek azonban jóval fejlettebbek, mint a Homo Sapiensnél megfigyelt végtagok. Ez az eltérő használattal magyarázható: amíg az előbbi egyedek a földön való járásra, szerszámkészítésre használják a fent említett szerveiket, a Homo Politicus a fellegekben jár. Megnyúlt lábai a taposáshoz alkalmazkodtak, míg hosszúra nőtt egyik kezével mindig új kapcsolatok után kutat (ezt szaknyelven lobbizásnak hívják), a másikkal pedig a társaira mutogat.

A plebs csak bámul, és a tarkóját vakarja. A kutató sem érti, hogyan alakulhatott ki ez a kóros mutáció. Aztán csak legyint, mondván; „hiába no, nagy az Isten állatkertje...” Mindez rendben is volna, csak azt nem értem, miért mi nézzük őket a rács mögül.  

(1991. október)

Megrendelhető az emlékkötet!

hazatertliliomok

Születésének 75. évfodulóján válogatás jelent meg a szerző legsikeresebb írásaiból.
MEGRENDELHETŐ IDE KATTINTVA

Mottó

agoston szlogen2

Itt lájkolhatod az oldalam, ha tetszett és érdekel a következő írás is!