Ramazuri
két részes színmű

A kapzsiság és szűkkeblűség a legerősebb emberi kapcsolatokat is képes megmérgezni, sőt visszájára fordítani. Különösen igaz ez egy olyan társadalomban, ahol az egyetlen értékmérő a pénz, s a legfőbb isten az aranyborjú. A Ramazuri című két részes színműben egy lakás, az idős szülők lakásának minden eszközzel való megszerzése a tét. Linda, a menyük indít érte válogatatlan eszközökkel folyó, vérre menő küzdelmet. A “magasztos cél” az, hogy a két idős ember minél előbb remélt halála után Zsuzsát, a darab első részében még középiskolás lányát költöztethesse bele.

Menedék
novelláskötet

Az ember alapvető törekvése, hogy biztonságot nyújtó közegben, minél kevesebb konfliktussal élhesse le az életét. Korunk társadalmi berendezkedése, gazdasági és morális viszonyai egyre kevesebb lehetőséget teremtenek erre. Nemcsak a generációk ellentéte erősödött föl az értékek és az élettér gyors változása kapcsán, hanem a generációkon belül is egyre több konfliktust okoz az egyéni érdekek mindenek fölé helyezése, az anyagi haszonszerzés kizárólagos értékké válása a szellemi és humánus értékekkel szemben. A cél szentesíti az eszközt, s a bármiféle hatalmat szerzett ember feljogosítva érzi magát arra, hogy bármilyen módszert felhasználhasson akarata érvényesítésére kiszolgáltatott társaival szemben.

Lódenkabát
egyfelvonásos dráma

Az ember ősi vágya, hogy olyan társadalomban élhessen, amelyben a törvények szellemisége egybeesik az emberek igazságérzetével. A dráma főszereplője, Vékony János falusi asztalosmester is ezt az elvet vallja, így nem véletlen, hogy összeütközésbe kerül a mindenkori hatalommal. A cselekmény az 1950 - es évek elején játszódik, s Vékonyék éppen a végrehajtókat várják, akik a proletárdiktatúra nevében söprik le a gazdák padlását. Nekik a műhelyre kivetett pótadó befizetésének elmulasztása miatt akarják a fejük alól kihúzni a párnát.

A suszterinas
egyfelvonásos dráma

“….Lenkey komolyabban vevé helyzetét; miután elitélése folytán vagyona lefoglaltatott, arra kellett gondolnia, ha egykor kiszabadul, hogy családját fentarthassa: tehát a várban lakó Meixner nevű cipésztől félév alatt megtanulta a mesterséget, s fogoly bajtársainak maga készíté a lábbelit…” Ez A Honvéd 1869-es évfolyamának 201. oldalán megjelent mondat, illetve Lenkey Károly honvéd ezredes ( a Petőfi által is megénekelt Lenkey kapitány bátyja ) emlékiratai késztettek az egyfelvonásos dráma megírására.

A plüss garnitúra
két részes bohózat

Az értékválság és a karriervágy olykor fura dolgokra készteti az embert. Ez esetben arra, hogy három pesti értelmiségi ( középiskolai tanár, vegyészmérnök, genetikus ) szerény jövedelmű és csekély társadalmi elismerést nyújtó hivatását a gyors meggazdagodást és jelentős társadalmi presztízst ígérő birkapásztori foglalkozásra cserélje. Az ügy iránti lelkesedésüket az sem lankasztja, hogy az új szakmájukat - melynek lényegéről és gyakorlatáról halvány fogalmuk sincs - egy isten háta mögötti alföldi tanyán kell gyakorolniuk.