T. Ágoston László író, újságíró (1942. október 14. – 2017. július 13.) Tasson született, apja, nagyapja asztalosműhelyében nevelkedve nemcsak a szakma fortélyait próbálta ellesni, hanem a műhelyben megforduló kuncsaftok az egyszerű falusi emberek adomáit is. Asztalos ugyan soha sem lett belőle, de a műhelyben hallott történetek évtizedek múltán is visszaköszönnek novelláiban, elbeszéléseiben. Ezek, s a későbbi fizikai munkával töltött évek alapozták meg humanista életszemléletét. A kunszentmiklósi Damjanich János Gimnáziumban érettségizett 1960-ban, majd tíz éven át volt segéd – majd betanított munkás Szigethalmon és Budapesten. 1970-től újságíró. 1971-73-as évfolyamban végezte el az újságíró iskolát, majd 36 évesen főiskolai diplomát szerzett. Üzemi, intézményi lapok munkatársaként, szerkesztőjeként dolgozott.
Több író és költő barátjával 1982 őszén megalakították a Krúdy Gyula Irodalmi Kört, amelynek alapító titkára lvolt. A rendszerváltás idején az írók Szakszervezetének tagja lett, 1991 – 92-ben tagja volt az írók Alapítványa kuratóriumának is. 2008-ban választotta a Magyar Írószövetség tagjai közé.
Első novellája 1966. decemberében jelent meg a Csepel újságban, a következő ötven évben írásait közölte a Népszava, Népszabadság, megyei lapok, Somogy, Hévíz, Hevesi Szemle, Új Hevesi Napló, Lant, Polisz, Ezredvég, Új Horizont, Keresztény Élet, Amerikai Magyar Népszava, Amerikai Magyar Szó, Bécsi Napló, kanadai Krónika, belgiumi Kilátó, stb.
Írásait mintegy két tucat antológiába válogatták be, de önálló kötete csak a 2001-ben jelenhetett meg. 1989-ben Krúdy Emlék-érmet kapott, majd 1999-ben dicsérő oklevéllel ismerte el munkásságát a Szabad Magyar Újságírók Szövetsége /Washington/. Díjat nyert a rádió irodalmi pályázatán, majd 2000-ben különdíjat az országos millenniumi pályázaton a Lenkey családról (anyai ági ősei) készített családtörténeti tanulmányával (e család egyik ágához tartozott a Petőfi által megénekelt Lenkey kapitány is, aki 1848. tavaszán elsőként hozta haza huszárszázadát a forradalom védelmére), s bekerült a neve a Fontos Emberek Lexikonába.
T. Ágoston novellisztikája magában hordozza a realizmus egyszerű motivációit, de egyben a kifinomult intellektuális irónia is megjelenik történéseiben. A politikai és társadalmi jelenségekre érzékenyen válaszol. A mindennapi életből merített témáit remek leírásokban közvetíti olvasói felé, nem nélkülözve az írói képzeletet és az írói fantáziát sem.
2001- ben jelent meg a Hol lakik az Isten? című novellás-, majd még ugyanebben az esztendőben az Aranyka című gyermektörténet kötete. 2004-ben a Kinek dolgozik az idő? című szatíra-, az Ördögszekér című novelláskötete, valamint az Egy pohár vihar című kisregénye. 2005-ban jelent meg A két Lenkey című történelmi regénye (első kiadás),melyért Fehér Mária alkotói dijban részesítette a NAP – Alapítvány. 2007-ben második kiadásban jelentette meg A két Lenkey-t a Lenkey Társaság Kulturális Örökség Egyesület, melynek felügyelőbizottsági tagjává választották. Élete utolsó évtizedeiben a főváros XVII. kerületében, Rákoshegyen élt és alkotott.
Díjai:
Krúdy Emlékérem (1989)
- a Szabad Magyar Újságírók Szövetsége /Washington/ dicsérő oklevele (1999)
- Országos Milleniumi Pályázat – különdíj (2000)
- Díj a Magyar Rádió irodalmi pályázatán (2002)
- Fehér Mária alkotói díj (2005)
- Lenkey – plakett (2013)
- Bólya Péter alkotói díj (2015)
Megjelent kötetei:
Hol lakik az Isten? – novellák (2001)
- Aranyka – gyermektörténetek (2001)
- Kinek dolgozik az idő – szatírák (2004)
- Ördögszekér – novellák (2004)
- Egy pohár vihar – kisregény (2004)
- A két Lenkey – történelmi nagyregény (2005)- második kiadása (2007)
- Eltékozolt évek – novellák (2008)
- Lenkey huszárok – dokumentumkötet (2009)
- Bumeráng – novellák (2009)
- Tükörponty a harangozónak
- Csendélet tigrissel – Történetek Durciról – novellák (2010)
- A bicskafaló csuka – novellák (2011)
- Nömös tassi novellák – novellák (2011)
- A bicskafaló csuka – gyermektörténetek (2011)
- A négylábú ember – novellák (2012)
- A király nem meztelen – szatírák (2013)
- Napijegy a holtágra (2014)
- Tapicskoló (2014)
- Pacsirta a diófán (2016)